Ezt nem hiszem el!Eddig nem tudtak kiszedni az ágyból legalább kilencig de most....most már fél hat felé állandóan felébredek.
A telefonom rezgett az asztalomon aztán a földre esett.
Nyögtem egyet aztán négykézláb(igen reggel teljesen használhatatlan vagyok)odamásztam és lenyúltam érte.
Elmentett szám volt de nem ugrott be.
Felvettem és beleszóltam:-Igen?!-igen ,hát ennyi kedvesség telt ki tőlem reggelente
-Em?Jó reggelt!-köszönt egy ismerős hang
-Jó reggelt Alexy!-ásítottam egy hatalmasat
-Ugye nem ébresztettelek fel?!-a hangján hallatszott hogy elég kényelmetlen helyzetben van-Ha zavarlak inkább lerakom!
Persze,felébresztessz,aztán még le is rakod a telefont!Azt már nem!
-Nem dehogy!Csak későn feküdtem le!-még mindig a mosogatórongy efektus-Miért hívtál?
-Lenne kedved eljönni ma velem valahova?Mondjuk enni valamit vagy ilyesmi.
Hirtelen helyrekattant az agyamban a reggeli téboly közepette mit ígértem tegnap Arminnak.
Nem akarom őt se és a tesóját se megbántani,de végülis egyiküket sem kell,mivel Arminnak ígértem meg elöbb.
-Bocsi Alexy!Tegnap már elígérkeztem .-most hozzá kell tenni hogy a tesójával meg a haverjaival megyünk mozizni?Nem persze hogy nem !Mivel mi tudjuk hogy ez egy Nemrandi randi és másnak nincs kedvem magyarázkodni.
-Ohm!-szólt bele a telefonba-akkor esetleg majd máskor-hallatszott a hangján a meglepdődés és egy kis csalódottság is,de nem akartam megbántani.
-Sajnálom!Majd máskor-nem vártam meg míg elköszön kinyomtam a hívást.
Bekapcsoltam a laptopom és rákerestem a böngészőn a Sweet Amorisra.Ha már korán fent vagyok tegyük magunkat hasznossá.
Meglepetésemre az első ami megjelent erre egy blog volt.
Rákkattintottam és ráklikkeltem néhány megjegyzésre,aztán be is hozta a "A cSAj a kék pulcsival" nevű blogot.(gondolom az SA a Sweet Amorist jelenti)
Volt néhány cikk a suliujság munkájáról,még néhány a koncertről és a tájfutásról meg még pár amit csak gyorsan átfutottam.
Az oldal szélén levő számláló az egymillió megtekintést villogtatta.Nem csoda.
A cikkek könnyűek voltak de nem túl pletykásak ami nálam plusz pont volt.
A menüpontok között volt egy beszélgetősarokként elnevezett kis rész ahol külön osztályokra választva lehetett beszélgetni az osztálytársakkal,így az ismerkedés is könnyebben megy.Vagyis,ezt írta a leírásban.
Kíváncsi vagyok ki az aki képes így írni.Nálam,ez nem menne.Hát mindegy!Ma még van ídőm!
Beléptem,beírtam a nevem,a születési évet és az osztályt, majd beléptem a beszélgetésekbe de senki nem volt elérhető,így megnéztem a maradék cikkeit ennek a titokzatos "kékpulcsis" lánynak.Gondolom ezt a nevet az Egy boltkóros naplója című filmből vette.
Igen bármilyen furcsa,én is szoktam ilyeneket nézni.Az hogy nem szeretem a csöpögős filmeket és a túl sok sminket nem azt jelenti hogy nem vagyok lányos!Szeretek néha rózsaszín ruhában járni és festeni a körmöm csak ez annyira nem foglalja le a gondolataimat.
Huhhh...mennyit beszélek itt!
Hány óra is van?
Fél 9.Nem rossz!
Még furi lett volna elkezdeni készülődni ,fél ötre így hát maradtam a cikkeknél.
Megnyitottam néhányat és az egyikben találtam egy YouTube vonatkozást és megnéztem.
Egy csaj volt benne,akinek gondolom egy buli miatt be volt kékre festve a haja.A lábát egy székre rakta és a kezében elkezdett egy gitáron játszani.Ügyes volt!Tényleg!A felvétel meg volt vágva és szerkesztve,ettől kicsit komolyabb lett de ez nem ment a rovására az énekesnek.
A videó végén nyeltem egyet.A gyanúm beigazolódott.
Ebbe a suliba csak nagyképű sznobok járnak,illetve ez volt az első megérzésem.
Mire észrevettem volna milyen gyorsan múlik az idő addigra már rég 3 óra felé tartottunk.
Elmentem lezuhanyozni és fogat mostam, közben gyakoroltam a pókerarcot a délután hátralevő idejében.
Felvettem egy sima,tök egyszerű fekete toppot és egy farmert meg a barna csizmámat ami nálam elengedhetetlen és kész is voltam.
Megcsörrent a telefonom én pedig ránéztem a számra,majd az órára.
Öt óra nulla nulla.Tehát pontos.Felkaptam a kis fekete táskámat és már indultam is le.
-Majd jövök!-kiálltottam oda a nagyszüleimnek akik épp valami régi krimit néztek.
Az ajtó elött Armin állt,mellette egy sötétkék kocsival.
Oké.Tudtam hogy hamarosan betölti a 18-at,de azt nem gondoltam volna hogy már van jogsija.
-Szia!-köszöntem neki hogy megtörjem a csendet
-Szia!Mehetünk?-nyitotta ki az anyósülés mellett az ajtót
-Persze!-nem voltam képes semmi egyebet mondani amíg bent nem ültem a bőrülésen.
-Ugyen nem izgulsz?-nézett rám hitetlenkedve és mosolyogva mikor észrevette hogy a kezemet tördelem-Miattuk ne aggódj!Nagyon jófejek és kedvelni fognak!-bíztatott,habár ezzel nem mentem sokra azért jól esett.
Az út hátralévő idejében nem beszéltünk csak hallgattuk a rádiót,én pedig próbáltam megnyugodni.
-Amúgy-kezdtem mikor kiszálltunk-milyen filmet nézünk meg?-kérlek csak horrort ne!
-Egy új horrorfilmet!-így pattant szét a következő napokta az alvásom iránt érzett buborék
Nem akartam hogy hisztis kislánynak nézzen.Milyen az egy ra...Nem randin.Ez.Nem. Egy.Randi.
Megálltunk a kassza elött és vártunk a sorban mikor valaki hátbabökte Armint én pedig próbáltam higgadtságot színlelni.
-Cső,haver!Már épp ideje volt!-mondta egy vöröshajú fiú Arminnak-Miával már vagy fél órája rátok várunk!
Csak ekkor tűnt fel a srác mellett álló barna hajú és barna szemű alacsony lány.Ismerősnek tűnt pedig még nem találkoztunk..Illetve nem emlékszem rá hogy találkoztunk volna.
Rám nézett és megölelt,mintha már vagy ezer éve barátnők lennénk.Fülig ért a szája -Biztos te vagy Emily!Én Mia vagyok,ő pedig Castiel!Már sokat hallottam rólad Armintól-krákogás hallatszott a hátam mögül és ugyen nem kell egy Sherlocknak lenni hogy kitalálja az ember hogy Armin volt aki valószínüleg kényelmetlenül érezte magát ettől a beszélgetéstől.Mia ránézett és csípőre tett kézzel a szemébe mondta-Most mi van?
Én ettől a beszélgetéstől még inkább elvörösödtem.Tetszett ahogy így helyrerakta.
A kasszánál haladt a sor mi pedig néhány perc alatt a sor elején álltunk.Már vettem elő a pénztárcámat amikor Armin megszólalt:
-Em!Én hívtalak el tehát én fizetek!
Segítség!A nemrandikon a srácok szoktak fizetni???
Biztos van ilyen kérdés a Gyakorikérdéseken!Ugye?!
Elsüllyesztettem a tárcámat a táskám zsebébe.
Armin és Castiel megkértek hogy menjünk be a vetítőterembe,és majd ők hozzák addig a kaját.
Szószerint azt mondták:"-Az ételhordás férfiaknak való!" így mi ketten beültünk a helyünkre.
-Mióta vagytok együtt?-kérdezte Mia meglepetésemre mikor már bent ültünk
-Mi nem vagyunk együtt.-mondtam teljesen komolyan-Csak barátok vagyunk!
Nem válaszolt semmit pedig láttam hogy mondani akarna valamit,de én megelőztem.
-És ti?Mióta vagytok együtt?-kérdeztem mosolyt erőltetve az arcomra;Mindenki tud valamit amit én nem???
-Nem is tudom...van az már...-de nem tudta végigmondani mert megjöttek a srácok és beültek közénk.
Armin felém nyújtott egy kólás és egy jegesteás óriási poharat és egy kis adag popcornt és egy kis tál nachost is.
-Nem tudtam mit szeretnél,hát hoztam mindenből.-ránéztem,bólintottam értetlen fejjel és elvettem a kólát meg a popcornt.
A film elkezdődött.Hát az első néhány perc egész...tűrhető volt.
A film felénél viszont elfeledkezve kivel vagyok ráhajtottam a fejem a vállára.
Éreztem de nem vettem figyelembe hogy felgyorsul a szívverésem.
Aztán hirtelen magamhoz tértem és felemeltem a fejem hogy ne ilyen görcsös nyakkal menjünk majd pizzázni.
Ha van valakinél egy újraindítógomb akkor most kérem!Biztos lehet venni a VateránUgye?!
Átnéztem a válla fölött és láttam hogy Mia és Castiel összebújva nézik a vetítést.
Armin is kihúzta magát és a karjával átfogta a vállamat.
A szemébe néztem-De ez nem randi!-bólintott én pedig visszahajtottam a fejem a vállára.
-Na hogy tetszett?-kérdezte mikor már a mozi elött álltunk
-Azt hiszem nem alszom,vagy ha igen akkor először benézek az ágyam alá-erre volt képe nevetni
Beültem Armin kocsijába(mert Castiel és Mia motorral jöttek)és elhajtottunk egy kis pizzázó felé.
Hangulatos kis hely volt.Mondjuk az én ízlésemnek túl puccos.A falakon olasz nevezetességek képei lógtak,és egy óriási üvegcsillár(igen egy üvegcsillár) világította be a helyet.
Leültünk egy négyszemélyes asztalhoz és rendeltünk egy extra nagy extra sajtos extra pepperónis pizzát.
Mia odahajolt és a barátja fülébe súgott valamit amire a srác nevetve a fejét rázta aztán ránk nézett(mi olyan"értelmes"fejet vágtunk)és kitört belőle a röhögés.
-Mi olyan vicces?-kérdeztük szinte egyszerre Arminnal;mi is egymásra néztünk (jesszus!Ez most így olyan másodosztályú vígjátéknak néz ki)
és mi is elnevettük magunkat.
A többi asztaltól megvető tekinteteket kaptunk;az egyik asztaltól az egyik öreg néni csak annyit mondott: "ezek a mai huligánok!"
Kis idő múlva Mia egy óriásit ásított,majd a barátjával együtt elbúcsúztak.
-Ti is mentek?-kérdezte Castiel
-Szeretnél menni?-kérdezte felém fordulva Armin
-Maradhatunk még egy kicsit!-mondtam mosolygásomat visszaszorítva;ez egy Nemrandinak indult és ha rajtam múlik akkor hamar átcsap randiba.
Armin szeme felcsillant mikor elmentek és felém fordult.
Azt várta hogy én kezdjek beszélni.Hát ez nem az erősségem.
Néhány kemény másodperc hallgatás után megszólalt:-Teljesen kikészítesz!
Értetlenül néztem rá-ÉN?Mit csináltam?-vontam fel a vállam
-Az egyik pillanatban azt mondod"ez nem randi" a másik pillanatban meg már a vállamon fekszel és tök boldog vagy.Kérlek....Eldöntenéd mit akarsz?-zavarodott volt és szomorú;nem tudtam nem észrevenni
Zavaromban lesütöttem a szemem és a csizmámat bámultam.
-Kérlek szépen,vigyél haza!-nem mertem a szemébe nézni azért mert tudtam hogy igaza van;az volt a nagy büdös helyzet hogy igazából én sem tudtam,illetve inkább nem akartam tudni.
-Em,kérlek!-szajkózta-Sajnálom,de tudnom kell!
-Annál jobban kedvellek hogy elveszítselek,ezért nem válaszolok.Kérlek vigyél haza-ismételtem
Sóhajtott egyet majd felkelt a székéről és beültünk a kocsiba.
Kár volt.Az arckifejezése egyértelmű volt;vigyorgott.