Az én Happy End-em

Cast két napot maradt velem de aztán miután úgy ítéltük meg

hogy még megmaradok másnap már megcsináltam a leckém

és előkészítettem a ruhámat a sulira.

A hajam kivasaltam pedig ez eddig nem volt szokásom és

hátul lazán összetűztem hogy ne lógjon bele a szemembe.

Castiel várt az ajtónk elött a motorjával.

-Szia,M!Biztos menni akarsz?-kérdezte aggodalmasan

-Még egy napot tuti nem bírnék ki!És igen!Már nagyon hiányzott a suli!-furi volt ezt így mondani,olyan mintha utoljára mennék-Meg nem akarok nagyon lemaradni.

-Hallottad hogy jövő héten egy új lány jön a suliba?Úgy hallottam kirugták az előzőből.

-Ne csináldd már!Hisz még nem is ismerjük!Így nem kellene rögtön tutira menni!Lehet hogy valami problémái voltak vagy mittudom én!-vettem azonnal védelmembe a még nem ismert lányt,de lehet hogy kicsit túllőttem a célon mert lesütötte a szemét-Sajnálom!Tudom,kicsit durva voltam!

-Nem semmi baj!Pontosan igazad van!Mert ha nem lennék ilyen bőven elöbb is összejöhettünk volna.

-Viszont-néztem az órámra-ha nem akarunk elkésni,márpedig nem akarunk akkor most azonnal el kell indulnunk!

Felszálltam mögé a motorra és bár minden piros lámpán átjöttünk,még soha nem éreztem magam ilyen biztonságban.

Mikor beértünk a suliba(kézen fogva) odasétáltunk a szekrészekhez én pedig kinyitottam a sajátom.

-Nahát,mennyi levél!-mondtam-Remélem nem szerelmes levelek mert akkor ki kell őket ábrándítanom-mondtam rámosolyogva Castre

Hirtelen egy srác lépett elém fényképezőgéppel meg jegyzetfüzettel.Azt hiszem láttam már a mottósbulin de azon kívül azt hiszem a suliújságnak dolgozik.

-Öhm..szóval...megtennél...nem is megállnál..légyszi..csinálnék egy fotót.-mondta

Eszembe jutott hogy mikor jöttem akkor is lefotózták a szekrényeket,valami "belső ellenőrzés" -re hivatkozva, Ígyhát arrébb álltam de meglepetésemre a fotós is felém fordult-Hol szeretnéd?...mármint úgy értem a képeket-még mindig nem értem,a szekrények nem mindenhol ugyanolyanok???

És akkor rájöttem,illetve beugrott hogy valószínűleg engem akar lefotózni.Ohh.

-De minek akarnál lefotózni?-kérdeztem mire elnevette magát

-Híres és vicces is!Szuper!-mosolygott-Na akkor elmagyarázom nem mintha nem tudnád a láthatót...-belevágtam

-Nem "mintha" nem tudnám-mondtamaz idézőjelet a levegőbe rajzolva-Tényleg nem tudom!

-Ohh-legyintett-biztos sokat ittál és nem emlékszel már rá,de a mottós bulin énekeltél és ezt egy jóakaród-mutatott magára elégedett mosoly kíséretében-felvette,megvágta és videóklippként feltöltötte a YouTube-ra.A mostani nézettséged veri az 1 milliót.Tehát mosolyogj!-mondta és annyira letaglózott hogy az arckifejezés igencsak hasonlít a citromot evett túristára.

-Éééés ezt még ki tudja rajtunk kívül?-kérdeztem

-Mondjuk még az az 1 millió ember +mi egyenlő...hát asszem ki tudod számolni

Úristen!A YouTube-on vagyok!Basszus!!!!!!

-Na akkor ideje tárgyalni az árakrók-mondta és a fényképezőgéppel mégegyet kattintott amin azért már egy szerény mosoly elfért-Mondjuk...70-30?-kérdezte

-Inkább legyen 50-50.-mondtam hisz így fair.Én nem vagyok nélküle ő meg nélkülem de a kapcsolatunk csupán szakmai.

-Az azért kicsit durva!-mondta-Hisz az én munkám van benne!

-Jó!-enyhültem meg-60-40 oké?

-Miss M!Azt hiszem ez egy gyönyörű barátság kezdete.-mondta majd elment

Ha tudná hogy még a nevét se tudom :)

-Mia!-loholt oda hozzám Armin-Várj meg!

Megfordultam és a szemébe néztem.A tekintete derűs volt.

-Mia!-én szerelmes vagyok!

-Most kibe?-értetlenkedtem-TombRader?Az AceAtormiből vagy miből Maya?

-Képzeld!Nem!-tette a csípőjére a kezét-Néha komolyan is vehetnél!-mondta és újra elmosolyodott mikor(gondolom) a lányra gondolt akibe állitólag szerelmes.-Ez a lány tökéletes!-fejezte be mire én rávágtam

-Grafikailag?-itt már ő se bírta visszatartani a nevetést

-Nem-mosolygott-a játékboltban találkoztunk.Épp nézegettem a kontrollereket és néztem a pc leértékeléseket mikor az a lány kivett egy alaplapot és megkérdezte az eladót hogy mennyi a befogadó képessége.-sorolta

-Ahha!Armin-támaszkodtam a vállára-Eltudod ezt úgy is mondani hogy én megértsem?

-Akkor itt ennyi aztán mikor odamentem az egyik próbagéphez és kipróbáltam a játékot...amugy nagyon jó lett a "14-es fejleszés meg a grafikája sem akad.Fel is állítottam egy egész jó csúcsot.

-Armin!-szóltam rá mert megint eltért a tárgytól

-Mi van?

-Épp a lányról beszéltél!-montam neki

-Milyen lányról?-kérdezte de nem viccből.Alexynek tényleg igaza van!Túl sokat játszik.

-Arról a lányról akit láttál a gépnél.-mondtam neki

-Ja tényleg-jutott eszébe-És amikor felállítottam a rekordot azonnal odament és megdöntötte!

10. lettem abban a játékban amivel már kiskorom óta játszottam!Ez annyira nam Fair!

-Átlagosan a lányok szeretik a kihívásokat.

-Ezt hogy érted?

-Úgy ahogy mondom!Ha tetszik a csaj beszélj vele!Látod,nálam is bejött-néztem Castiel felé aki épp a haverjai mellett állt de mikor felé néztem visszanézett.-Próbáld meg!De ha nem sikerül akkor sincs semmi veszve.

Épp csengettek úgyhogy még hozzátettem félhangosan hogy csak ő hallja!

-Figyelj,mert soha nem tudhatod mikor lesz mindig!