-Föld hívja Emilyt!Em!EM!!!-ordított a fülembe Mia .
-HM?-néztem fel rémülten.Elaludtam volna?
-10 perce bámulod a szendvicsedet meredten és akár még rá is fogadnék hogy közben max kettőt pislogtál.
-Mia...Mi barátok vagyunk...Igaz?-kérdeztem rá mert jelenleg az életemben még a fel-le kérdés is zűrössé vált
-Igen ....-mondta hosszan elnyújtva-És ezt azért kérdezed mert...-megint elnyújtotta
-Tegyük fel...-kis hatásszünet-hogy tetszik egy srác...-még be se fejeztem már sikongatott
-ARMIN!!!Ugye Armin az!!ÚÚÚÚÚÚgy tudtam!!!!-ezt olyan hangosan mondta hogy a körülöttünk ülő diákok mind rászegezték a tekintetük.
Az egyik kiscsaj kérdőn nézett majd közelebb húzódott hozzám hogy mehallgassa a magyarázatom
-Túl sok kalóriás volt a tej ...-suttogtam mire a kiscsaj egyetértően bólogatott és megjegyezte hogy átlagban minden menzás kajába sok a kalória én meg magamban fuldokoltam a röhögéstől.
Mikor visszament az asztalához odahajoltam Miához-Mia ez csak egy feltételezés...egyáltalán nem vagyok benne biztos.
-De miért nem???Tökéletesen összeilletek!És Cast azt mondta...-beharapta az ajkát úgy nyelte vissza a mondat folytatását
-Mit mondott Cast?-vontam fel a szemöldököm-Mia valamit nem mondasz el nekem!
Kihúzta magát de nem mert a szemembe nézni-Azt mondta hogy-felemelte a fejét,a szemembe nézett majd felkapta a táskáját de még befejezte-hogy ideje mennem egy ingyen ebédre!
-És ez azért jön a témához mert....Mia ennek semmi értelme!-fakadtam ki
-Több értelme van mint hinnéd.-ezzel felált és elment
-Mindenki tud valamit amit én nem???-kérdeztem félhangosan
Ránéztem az órámra.Az ebédszünetből még volt vagy 10 perc de már nagyon nem volt kedvem ezt a szendvicsnek álcázott izét enni.Nincs semmi bajom a menza kajákkal vagy a hízlalókkal csak...szimplán ez nem az a pillanat amikor képes vagyok ilyen...izéket enni.Pont.
Beraktam az ebédem a táskámba és amíg nem tudtam kitalálni valami értelmeset,elővettem a fizika könyvem.Igen látható hogy otthon hagytam a konzolt.Emily kisasszony fizika könyvet olvas ebédszünetben mikor minden épelméjű ember a haverjaival lóg vagy...mittudomén??Mióta lennék én olyan mint a többiek???
Környezeti fizika,ellenálás...Én már a címlapon elvesztettem a fonalat úgyhogy inkább visszacsúsztattam a táskámba.
Igazából miért is nem a barátaimmal lógok...pontosabban egyes egy barátom van aki épp valami ajándék ebéden van.
Új feladat:Barátkozz azzal akivel összefutsz!
LOL ez most olyan mintha egy játék lenne.
A feladat teljesítéséhez jelentkezz az osztályterembe!
Ninja módra elindultam a töri terem felé,majd ugye amilyen rohadt ügyes vagyok(óriási (nem is(ÓRIÁSI))respect)beleütköztem abba a csajba akivel az első órán együtt ültem.A könyvei kiestek a kezéből,mindenfele papírok repültek.
Gimis hozzáállás hogy a többi diák akik ott voltak rajtunk kívül körbeálltak és azzal "haver ezt te is láttad???ÓÓÓÓ epic!!!"nézéssel skubiztak minket ahelyett hogy esetleg,talán ,de ne adná isten segítenének.
A kiscsaj(aki mellesleg kicsit magasabb is volt nálam(de nem nagyon!))négykézláb mászva szedte össze a papírokat aztán odaadtam azokat neki amiket én találtam ,ezeket pedig visszarakta egy kék mappába aztán elsietett.
Ahogy elment a tömeg oszlani kezdett,én pedig feltápászkodtam és leporoltam a gatyámat.Felkaptam a(mostám lassan szürkés árnyalatú)táskám és már indutam is volna amikor a szekrény széléhez gyűrődve találtam egy papír cetlit.
Biztos őőőőő...várjuk csak...hogy is hívják???Szóval biztos Ő hagyta itt.Kíváncsi természetemhez híven kisimítottam és találtam rajta egy rajzot.
Szép,alapos munka volt.Az alján egy kissé túl művészi betűkkel volt írva egy név de...nem tudtam elolvasni.Árnyékolt írás,olyan mint a kínai...legalábbis nekem.
Eltettem,gondolom majd ha legközelebb látom akkor visszaadom neki.
Hangos csengetés ébresztett fel.Újabb óra!
-----------------------------------
Suli után már épp indultam haza.Úgy terveztem hogy megyek át a parkon és esetleg bemegyek a kávézóba, de két kis dudaszó ráébresztett hogy ha nem rajtam múlna valszeg már otthon lennék..vagy valahol.
Hátranéztem és láttam hogy Armin van a volán mögött.Megálltam,megvártam míg mellém ér aztán lehúzta az ablakot.
-Hazamész?
-Aha.-válaszoltam.Nem szándékoztam hosszúra nyújtani a beszélgetést.Nagyon mehetnékem volt.
-Szállj be , haza viszek!
-Hh...-elgondolkodtam ezen.Most szükségem lenne egy barátra.Tudod olyanra aki beszélget velem erről de ha az nincs van a Star Cappucino ami a legjobb minden problémára.-Nem kössz.Inkább gyalog megyek!Holnap találkozunk,oké?-tettem fel a kérdést de már el is fordultam és mentem volna tovább mikor megállított és hasba vágott a hangja.
-Nem!
-Nem???-fordultam meg sípőre tett kézzel
-Nem!Szeretnék veled beszélni!
-Jó akkor beszéljünk.Beszéljünk arról ami a pizzázóban történt vagy arról ami reggel a kocsiban amikor "beszélni akartál velem"?-az idézőjeleket rajzoltam a levegőbe-Vagy ...ó nem is!Beszéljünk a kapcsolatunkról.A moziról.A randinkról.Vagy akármiről.
Kaján vigyor jelent meg az arcán-Azt mondtad az nem is randi volt.
(Aki végig tudja olvasni hogy mennyi ez az kap tőlem egy (képzeletbeli) fagyit!)
-Tudod mit???-ordítottam az arcába-Menj a francba!
Sértettségemben indultam tovább de megdöbbenésemre mellettem kulogott végig a kocsijával,mögötte nem igazán
szép szavakkal küldtek el melegebb éghajlatra.Mondjuk hogy lehetne szép szavakkal elküldeni???
Egy próbát megér:
Édes kicsi Emily beülnél kérlek amellé a fiatalember mellé mert nagyon sok autós szeretne hazajutni a családjához!
Valóság:
Hé te hülye ribi!Toldd be a segged abba a tragacsba ahhoz a seggfejhez mert fetartod a sort és otthon vár az asszony!
LOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOL
Hát megpróbáltam.Armin szeme meg se rezzent a rengeteg dudaszóra csak lassan jött mellettem
-Em!Légszives!Kérlek!
Nem figyetem rá csak akkor mikor már a park bejárata elött voltam.Akkor elém vágott és kiugrott a vezető ülésből.
-Meghallgatnál?
-Minek?-kérdeztem félvállról-Úgyse érdekel.-mondtam és magamat átkoztam amiért megremegett a hangom.
-Csak kérlek!Ne várd meg míg könyörgök!-mondta a szemembe nézve vigyorral.
A komor ábrázatomat megpróbátam(Isten a tanúm hogy tényleg)fenntartani de ahogy kék szemébe néztem képtelen voltam nem mosolyogni.De csak egy kicsit.Mert nagyon kemény csaj vagyok!Voltam....ááááá basszus!
-Van kedved inni valamit?Van egy jó internetkávézó a közelben a neve WiFee.Van kedved elmenni oda?
Ja átlagban ott szoktam melózni.
Nem válaszoltam.
-Isteni a Star Cappucinojuk!
Nem.nemNem.NEMNEMNEMNEMNEMNeMNemnem!!!
-Jó-adtam be a derekam ő meg kinyitotta elöttem az ajtót.
Igazán nem értettem minek kocsival menni a kávézóhoz amikor csak max 10 perc gyalog de nem panaszkodtam.Arra túl kevés volt az idő.
Mikor megérkeztünk kinyitotta az ajtót(nekem!!!!) aztán bementünk és leültünk a(z én kedvenc)boxomba.
Armin elöttem ült és nézett.Mármint engem.
-Mi olyan érdekes?-Kérdeztem felvolnva a szemöldököm
-Óóh.Én csak elbambultam.-rázta meg a fejét aztán vissza temetkezett az itallapba.
Úgy egy percel késöbb már jött ki a pincérnő.Szerencsétlenségemre Lily aki csak egy évvel idősebb nálam de már fősuliba jár.Hogy ez hogy lehet??Foggalmam nincs.A kollégák azt hiszik hogy a szülei nyomták be,mások arról beszélnek hogy nem volt kedve suliba járni ezért apui anyuci (hogy a kis hercegnő tanuljon valamit)berakták a fősulira,mások óriási IQ bajnoknak tartják ami vicces tekintve a lány barbi baba külsejét,szőke haját és mandula vágású zöld szemét.Amint az kiderült nem igazán csípem ezt a csajt.Már felkészültem minden esetre.
-Üdvözöljük a Wifeeben mit hozhatok?-darálta monoton hangon Lily majd mikor felnézett a jegyzeteiből és meglátott,Engem,Egy sráccal,azonnal leesett neki.
-A mai ajánat-hajolt közelebb Arminhoz- Frappucino és csokis muffin.
-Köszönöm!-mondta Armin kicsit elvörösödve-azt kérném!
-Ha szeretnéd magam hozom ki neked!-duruzsolta nagyon közel a füléhez
-Ne fáradj!-mondtam ki de igazából önkívületi állapotban
Lily csípőve kifordult és megvetően nézett rám.-Tessék???
Itt az idő hogy elküldd ezt a .... nem. Önfegyelem és figyelem!
-Azt mondtam hogy ne fáradj,Lily!Nem te vagy az esete.
-Akkor ki az esete???-már a műkörmével dobolt az asztalon és Armin felé forduld aki elvörösödve ült elöttem.Gondolom nem szokta meg hogy lányok szócsatáznak érte.
-Az értelmesebbeket szereti.-csak ezután jutott eszembe hogy amúgy ő ott ül elöttem.Mentőötlet!!!!!!
-De próbálkozz csak mit érdekel!
Felcsillant a szeme és már el is sietett anélkül hogy engem megkérdezett volna-Én meg a szokásosat!-ordítottam utána
Visszafordultam és láttam hogy Armin lassan kezd visszajönni az eredeti színébe.
-Te nem először vagy itt ugye?!
-Itt dolgozom minden csütörtökön.-válaszoltam-Ja és először dobd ki a cukrot-erre értetlenül nézett de bólintott.Lily ahányszor kiszemel egy srácot ráírja a cukroszacsira a számát amit ugye a srác haza is visz.Ezt nem szerettem volna.
Pár perc múlva már a kávénkat szürcsölgettük mikor Armin megszólalt-Most kellene beszélnünk...arról..szóval kettőnkről ..vagyis...a kapcsolatunkról!
Nem mondott semmit,én se mondtam semmit.Kb 4 másodperi aztán egymásra néztünk és elröhögtük magunkat.
-Jó akkor kezdjük a...randinkkal.-mondta
-Az nem egy randi volt!-mondtam mosolyogva
-Abbahagynád ezt?
-Mit?
-Ez egy randi,nem randi,randi,nem randi.....-mondta utánozva a hangom ami borzalmasra sikeredett.
-Akkor hívjuk...most komolyan ezen vitatkozunk??
-Jó szóval ott mondani akartam valamit csak...szóva nem tudtam hogy.
-Mit??
-Ki fogsz nevetni!
-Ígérem hogy nem!!!-felemeltem a két ujjam mint a kiscserkészek.
-Nem tudom hogy mondjam el!-nyafogott arcát a tenyerébe temetve
-Úgy ahogy van.Például-krákogtam-Vettem egy új pólót.Mire én: NEEEEEEE!Vagy hát szóval mennem kell az igazgatónőhöz.Így.
