Rámfogadtak...

#Sokk ;#lefagyás;#tátottszáj;

#whatthehelltörténikazuniverzummalgondolatok;#miaszar

Tudod milyen érzés mikor ez a "mi történik itt" érzés beüt???Nem olyan mint mikor rájössz hogy a dogád rosszabb lessz mint amire számitottál,és nem is olyan mint mikor tegyük fel elgázolnak egy macskát mondjuk a tiéd.Anyunak úgy adod elő...-Hát tudod anya a kocsi csak úgy kiugrott....

Az egy egy olyan...miaszar....ez a legjobb szó rá.

Ez egy olyan miaszar amikor pontosan az történik amire nem gondolnál,és mégis gondolnál.Ezt a gyerekeknél gyerekes álmodozásnak,nálunk ...

szimplán Álmoknak hívják.

Ez egy olyan érzés mikor rájössz hogy néha az álmok valóra válnak.

Inkább hasonlít arra mikor bevágnak az úszóedzésen a hideg medencébe.Tudtad hogy a víz hideg,tudtad hogy szárazon nem úszod meg és mégis meglepődsz.

Most számolom a miaszarokat.Eddig 3....

Lassan frissíteni kelleném a facebook profilomat.Emily barátságot kötött 3 miaszarral.

Most hogy ezt tisztáztuk...vissza a jelenbe,a Wifee kávémhoz amibe majdnam belefulladtam.Hát igen.Az én formám.

-Azt hittem azért jobban reagálsz...-mondta Armin

-Bocsi de...-töröltem meg a szám egy szalvétába-hogy kellenék erre reagáni??

-Bocs pasiból vagyok nem tom...De te vagy a lány!

Na nem mondod b#zdmeg....bocsi.Megígértem hogy nem fogokkáromkodni...Ezt tartom!

Bármilyen furi,én nem vagyok egy nagy romantikus film szerető,barátnőim....hát úgyis tudod...

De kinek kellenek a barátnők?Nagyon jól megvagyok nélkülük is...

És minek néznék romantikus filmeket vagy olvasnék nyálas könyveket???Minden megtalálható az interneten.

De azért mélyen(nagyon mélyen) a szívem egyik fele mindigis mindent okkal és direkt csinált.Görcsösen kapaszkodott  abba hogy ha más vagy akkor nem vagy egyedül.Hogy a másság kompenzálja a magányt.Hogy a jó jegyek a fontosak és nem az átbulizott éjszakák.

De azért a másik felem mindig retardáltnak érezte magát.Pontosan az elöbbiekért.Mire a jó jegy ha nincs aki lenézhetné a megoldásokat?Mire a sok tanulás,ha utána nem mehetek el a barátnőimmel bulizni vagy vásárolni vagy valami??

Mindenkinek van gyenge potja.Az enyém ez...hogy nem tudom kifejezni...hogy mit érzek...

Próbáljuk más szögből közelíteni a problémát...mit tennék ha Mia lennék?Mia kedves,csinos,közvetlen csaj,de van pasija...És mit tennék ha a szőke hajfonatos lány lennék?Elfutnék....Ezt biztosan tudom.

Jöjjön hát az összes tudás amit én tudok.Emily version.

-Szóval...-krákogtam mert kiszáradt a torkom-Te...-mondtam és már folytattam volna de belevágott

-Áh....értem szóval nem....mondta és felállt-Azért kösz-a hangja csalódott és szomorú volt.Már indult volna de felpattantam és elkaptam a karját és ráordítottam

-Várj már egy átkozott pillanatig-mindenki a többi asztaltól felénk fordult.A hangomra összerezzent.Nem csoda, engem is meglepett.

Megfordult,és a tekintete lesiklott rólam a még mindig a kezét markoló kezemre aztán visszanézett rám.Lesütöttem a szemem.

-Azt akartam mondani hogy te is tetszel nekem-modtam halkan.Úgy éreztem magam mint egy idióta.

Armin az egyik kezével még mindig az ényémet fogta, a fásikkal felnyúlt és kisimította  a hajam a szememből.

-Na végre!Már épp ideje volt!-kiáltotta egy hang a hátunk mögül.Arminnal egymásra néztünk aztán hátra fordultunk.

Mia állt ott mellette Castiel, a derekát átölelve.

-Ti mit kerestek itt?-kérdeztem mert megint bejött az hogy iszonyat hülyének érzem magam

-Nem tudjuk megbeszélni ezt egy kávé mellett?

Így hát leültek.Armin oda akart ülni mellém de Mia nem engedte igy a két srác elöttünk ült.

Mia  rendelt valami extra kávét és mikor kihozták megállás nélkü folyt belőle a szó.

-Mondtam neked hogy el kell mennem ebédkor.És szerintem még emlékszel hogy a pizzázóban...Szóval Casttal..fogadtunk.

Ennek így még mindig nincs értelme!

-És mivel kapcsolatban?-kérdeztem,felemeltem a sütimet és beleharaptam.

-Hát hogy ...-hezitált aztán Castielre nézett

-Elmondhatod bébi!Nem titok...Amúgy meg a felét már elmondtad.

-Hát hogy ti ketten...összejöttök.Még félév elött.

A falat megakadt a torkomon.Azt hiszem nem eszem és nem iszom mig ennek a beszélgetésnek nincs vége  különben az intenzív osztályon folytatjuk.

-Aztán még egyszer.Tegnap.Hogy még hétvége elött.És..most itt vagyunk...És-mutatott Castra-ő fizet.-Erre elnevettük magunkat.

-Soha,ígérem Istenem ,soha nem fogadok ellene.-mondta kacagvamajd az asztalon áthajolva egy puszit nyomott Mia szájára.

Éreztem hogy az asztal alatt egy kéz rákulcsolódik az enyémre.Ugye nem kell egy nagy nyomozónak lenni hogy rájöjjünk hogy Armin volt az.

Először meglepődtem,aztán pedig felnéztem és rámosolyogtam.Visszamosolygott.Elpirultam.Rövid,ciki sztori.

Lesütöttem a szemem,mire volt képe elnevetni magát.Ez a nevetés hamarosan az őrületbe kerget.Éreztem hogy vörösödik a fejem.ÁÁÁÁÁÁ!Ha eddig nem voltam szuperciki,hát most behozzuk a lemaradást.

-Em!-nézett rám  Mia-Kísérj ki a mosdóba.-Nem kertelt,és nem várta meg hogy mit szólok kirángatott a boxból.Ettől el kellett engednem Armin kezét aki ezért szomorú kiskutya szemekkel nézett rám,mire én megvontam a vállam.Mit mondhattam volna?Mia könyörtelenül tuszkolt fel a lépcsőn,a mosdó felé.Persze,engem akart menteni.Látta milyen szerencsétlen vagyok és inkább segített.

Kinyitotta a mosdó ajtót aztán mikor beértünk,bezárta és nekidőlve engem nézett.De nem sokáig mert természetéhez híven...hát sokat beszél.

-Emily!Miről nem tudok???Mit  mondott?

-Hogy szeret-sóhajtottam.Így utólag...mint a Rómeó is Júlia...vagy valami ilyesmi.

-És te erre azt mondtad.....-faggatott tovább

-Hogy én is szeretem.-mosolyogtam

-Jaaaajj!Ez olyan cukiii!!!!!Csináhatnánk.Nem is.Csinálnunk KELL egy dupla randit.-hangsúlyozta ki

-Nem hiszem hogy észre vetted de-mutattam végig magamon-én nem vagyok egy olyan romantikus vacsorás,nagy randizó típus.

-Akkor egy pizsiparti!-mondta;szerintem tök felesleges bármit  is mondanom.-Ez kell nekünk!Egy a lányoknak és egy a fiúknak.

Pasi pizsibuli.Nem tudom  te hgy vagy vele de én nem tudom elképzelni ahogy a fiúk párnacsatáznak,sírós filmet néznek aztán összerakják 6 filmsztárból a legjobb nőt.

-Monjuk lehetne a miénk nálunk,a srácoké Castnél.A szülei ugysincsenek soha otthon.És mondjuk-vett egy nagy evegőt.Óhó.Rosszu kezdődik!-Kombinálhatnánk a randit a pizsibulival.Mondjuk lehetne elötte akkor tudnánk készülődni együtt.Jaj ez olyan izgi!!!

-Oké de azért vegyél levegőt is.

-Oké,bocsi!

-Akkor -néztem az ajtóra-visszamehetünk?

-Áááááá.Igen azt hiszem ez minden.-mondta és elrugaszkodott az ajtótól.

Már nyitva volt az ajtó és épp lépni akartam mikor elkapta a karom.Reflexből hátra kaptam a fejem.

-Van még valami?-kérdeztem mert láttam az aggodalmat a szemében.

-Nincs.Csak.-Nagy levegőt vett-Köszi hogy bízol bennem.

Tényleg ő volt az egyetlen(na jó majdnem)ember akiben bíztam.

-Én köszönöm,hogy bízhatok benned.-mondtam és megöleltem.

Van egy barátnőm.Egy barátom.É egy hely ami mostantól nem csak a munkahelyem.

Ezért a napért érdemes volt várni.